Csodálatos növényeknek és állatoknak ad otthont „magyar tengerünk”. Rendkívül gyakoriak a hínárok, főleg a part menti vízben, ugyanitt található sok nádas, melyek kiemelt feladata, hogy a nagy hullámzás ellen megvédjék a partot. Ezenkívül jó bioszűrők és a halak bölcsőjének is fontos szereplői. A nádasok területén több védett növény is -pl. orchideafajok- él.

A tó állatvilága is rendkívül gazdag. Kagylók, szitakötők, különleges bogarak -pl. feketejegyű nádfutó- otthona a környék. A vízben körülbelül ötven halfaj tenyészik -garda, csuka, fogassüllő, dévérkeszeg-. Sok madárfaj is errefelé tanyázik, illetve itt pihennek meg útjaik során , mint pl. tőkés récék, szárcsák. A nádasokban és a Balaton területén emlősállatok is folyamatosan feltűnnek.

Ha igazi különlegességet szeretnék látni, akkor irány a Balaton Felvidéki Nemzeti Park, amely 1997- ben alakult. Veszprém és Zala megye területén, a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig fekvő terület mintegy 57 000 ha-os részen igazi természeti kincsekre lelhetünk.

A parkhoz tartozó Tihanyi-félsziget 16 km²-nyi területén a füles kuvik gyakori vendég. A száraz lejtőssztyeppek ritka növényei a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák és a hártyás galambbegy. Ritka lepkefajok is elkápráztatják az idelátogatókat, mint pl a szürke medvelepke és a lápi araszoló lepke. A Tihanyi Külső-tó a vízi madarak kedvelt élőhelye.

Haladva a Pécselyi-medence felé védett növényekre bukkanunk, mint pl. nagyezerjófű, tavaszi hérics, mocsári nőszőfű és mocsári kosbor. Állatvilágából a védett madarak érdemelnek figyelmet, mint a gyurgyalag és a közép fakopáncs.
A védett Káli-medence kimagasló növénytani értékét a láprétek képviselik. Köveskál közelében él hazánk legnagyobb lisztes kankalin populációja, ez a növény a nemzeti park jelképe. A nagyobb állóvizek a vízimadaraknak adnak otthont.
kép: Lisztes kankalin

Balaton bazalthegyein számos ritka növény él. A kőomlásokon a sziklai ternye, a Badacsony erdeiben pedig erdei ciklámen, májvirág éldegél. Csobáncon a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin és a buglyos kőtörőfű található. A terület madárritkaságai között megtaláljuk a hollót, a vörös vércsét és a kövirigót.

A Keszthelyi-hegység élővilága is igen színes. Erdeiben a száraz, meleg élőhelyekre jellemző virágos kőris és a hűvös, friss helyeket kedvelő bükk keveredik. Itt él a tarka nádtippan és a sziklai páfrány. Több mint nyolcvan védett és fokozottan védett növényfajnak ad otthont, köztük orchideáknak is. Az itt élő láncos futrinka országosan ritka rovarfaj. A ligeterdők lakója a fekete harkály, a kis fakopáncs és a zöld küllő. Gyakran látható lappantyú és léprigó. A nyest és a nyuszt egyre gyakrabban fordul elő a területen.
kép: kis fakopáncs forrás: wikipedia.org, Zaltys képe

A Tátika-hegy igazi erdő rezervátum, amely háborítatlansága miatt sok védett állatfajnak kedvez. Van itt havasi cincér, kék galamb, holló, nagyfülű denevér. A sziklagyepeken él a sziklai ternye, a turbánliliom és a tarka nőszirom.
A Kis-Balaton sem fukarkodik növényekben és állatokban sem. Ha éppen itt járunk, akkor kiválóan úszó vidrákra is bukkanhatunk, de a vizek mentén még hermelint is találunk. Az erdőkben nyuszt, nádasokban aranysakál ver tanyát.
Nagyon gazdag hínárnövényzet él a Kis-Balatonnál, valamint hatalmas kiterjedésű nádasok, gyékényesek és sásosok, mocsár- és láperdők mellett mocsárrétek, kaszálórétek, valamint bokorfüzesek, fűz-nyár ligetek, égeresek és tölgyesek fordulnak még elő. A terület ritkaságai közé sorolandó a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, a csak nagy kiterjedésű lápvidékeken előforduló, igen ritka, védett lápi csalán és a tőzegpáfrány.

Az ország legfigyelemreméltóbb madárparadicsoma is itt található. Bár a terület eltőzegesedése, a Zala folyó által lerakott hordalékok és a folyamatos emberi beavatkozások veszélybe sodorták az élő madárvilágot régen. Ennek pozitív változását Magyarország 1979-es csatlakozása a Ramsari Egyezményhez eredményezte. Ugyanis ekkor került fel a Kis-Balaton a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére és ennek köszönhetően 1984-ben megkezdődtek a rekonstrukciós munkák, számos madárfaj visszatelepítése. A nagy kócsag, valamint a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík folyamatosan visszatért a területre , nagy örömünkre.
kép: nagy kócsag

Elő a fényképezőgépeket és irány a természet!