Ki ne hallott már volna a szigligeti csobbanásról, mely minden év első januári napján kerül megrendezésre. Ezt megelőzi az az ünnepi felkészülés, amelynek jegyében karácsonyfa kerül a Balatonba és a lelkes résztvevők fürdőruhára vetkőzve, közösen kihozzák a vízből. Persze nem csak ezért imádjuk Szigligetet!

Ha vissza akarunk repülni az időbe, akkor mindenképp fedezzük fel a Szigligeti Várat. A több mint 750 éves múlttal rendelkező vár attól különleges, hogy a törökök sosem tudták bevenni a történelem folyamán.

A várat a pannonhalmi apátság építtette, akiknek a tatárjárás után, IV. Béla adományozta a területet. Egyik legismertebb várkapitánya Magyar Bálint volt, aki nemcsak, hogy maga is szigligeti, hanem a túlparton fekvő, fonyódi vár felelőse is.

Az erőd vesztét egy komoly tűzvész okozta, melynek során leégtek a vár épületei, majd a végső csapást a Habsburgok okozták, akik porig romboltak mindent.

Szerencsére 2013-ban teljesen megújult és azóta, az emberek a csodájára járnak. Főként a helyreállított 13. századi erődítményből elénk táruló gyönyörű panoráma miatt, amelyről rálátunk a környező vidékre és a hegy lábánál elterülő tóra. Tökéletes kikapcsolódást nyújt mindenki számára. A vár séta során bejárhatjuk az egész építményt, mely visszarepít minket a múltba.  A csodálatos barokk konyha, várkápolna és a kiállítások, rendezvények páratlan élményt kínálnak mindenki számára.

Az irodalmárok házaként működő  klasszicista Eszterházy-kastély még a XIX. században épült. Itt található benne az Írók Alkotóháza is.  A kastély közelében láthatók azok az uradalmi épületek is, melyek jelentős része ma már védett műemléknek számít. Végleges formáját az épület az 1910-es években nyerte el, miután gróf Esterházy Pál vásárolta meg a területet. Erős építészeti átalakításokkal alakították ki a mai, egységes formáját. Az épületben népi barokk és a klasszicista részek kellemesen megférnek egymás mellett. A későbbi módosítások már az Alkotóház keze nyomait tükrözik.

Aki imádja a romokat, akkor Szigligeten az avasi templomromot ne hagyja ki, amely a műút és a településre vezető út találkozásánál fekszik.  Az érdekessége az, hogy a középkorban ezen a területen helyezkedett el a falu.

Az ősi, XIII. századi templomnak a tornya maradt ma már csak ránk, ami alul négy-, feljebb hat-, végül pedig nyolcszögletű. Valamikor mögötte állt az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom is.

Mindenképp látogassunk el a szabályos kúp alakú Óvárhoz, amely a szigligeti vár elővára lehetett a történelem folyamán. Ezt az ásatások során előkerült alapfalak bizonyítják. Az építmény korát a mai napig nehezen tudják megállítani, de a megtalált faragott kövekből mégis szinte biztosnak gondolják, hogy egy római őrtorony alapjai láthatóak. A körülbelül 400 évig uralkodó rómaiak egyik legfontosabb hadiútjuk-a Savaria –Sopianae között -– e tájon vezetett és annak védelmére építették hatalmas quaderkövekből ezt a várat is. A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat és később, mikor megépült az új vár, akkor kapta a végleges Óvár nevet.

Ha meguntok, a nézelődést el ne menjünk anélkül, hogy megkóstoltuk Oszi Bácsi sütödéjében az ínycsiklandozó keszegét. A halak pont annyi ideig sülnek, amennyi szükséges. És ha szerencsénk van, a jó hangulat mellett olykor-olykor elcsíphetünk egy-egy sztorit, életbölcsességet magától Oszi bácsitól.

Te miért szereted Szigligetet?