A különböző történelmi korok is igazolják, hogy a szüret sokkal többről szól, mint szimpla munka. Egy igazi ünnepnek számított és a mai napig is az! A szőlőművelő ilyenkor egy egész évi munka gyümölcsével szembesül, melyet igazi ünnepi keretek között szed le.

A 18-19 században a szüretek időpontjai szorosan kapcsolódtak egyes jeles napokhoz, mint pl. Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás napjáig (okt. 28.). Az Alföld legtöbb vidékén Szent Mihály-napon kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján, Simon-Júdás napján (okt. 28.) De mégis mit jelentett a szüret?
Egyrészt a parasztgazdaságban kölcsönös segítséggel végzett társasmunkát, másrészt a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban bérmunkát. Ám a 19. század közepe előtt a földesúri szőlőkben főként robotmunkával volt azonosítva. A kisebb szőlőkben a család a mai napig is meghívott segítőkkel szüretel.

Mi történik szüret alatt?

A házigazda, vagyis a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket. Étellel-itallal kínálja őket és a szőlőből, mustból is kóstolót vihetnek haza a vendégek. Egyes bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságok, szüreti felvonulások is megrendezésre kerültek. Kb. a 16-17. században a szüret olyan jeles esemény volt, hogy annak idejére még a törvénykezést is beszüntették.

Milyen szüreti szokások voltak?

A szüreti szokások főként a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak.

Ilyen volt pl. az uraság megkötözése, a szüreti koszorú elkészítése, a koszorúvivők leöntése vízzel, az uraság köszöntése verses rigmusokkal, a legjobb szedők megajándékozása, pl. kendőkkel; végzéstánc, mulatság. A szüret végével pedig gyakori volt a fiatalság szüreti bállal végződő felvonulás. Ahány hely, annyi szokás!

Az egyik leghangulatosabb mulatság egykor Tokaj-Hegyalján került megrendezésre. Viszont van egy jó hírünk! Ez a rendezvény ma is létezik és igazi idegenforgalmi látványosságnak számít. A felvonulás élén két leány halad, közöttük egy legény, aki az ún. kapáscímert viszi. Mögöttük megy a két sáfár, utánuk pedig két legény a baksus figuráját viszi. Ami nem más, mint hordón keresztbe tett lábbal ülő figura, lopótökkel és pohárral a kezében. Őket a szőlőkoszorút vivő lányok követik. A felvonulás résztvevői között maszkos alakok is felbukkantak, pl. nőnek öltözött férfi, aki a nézők karjára rafiát köt, és akinek megváltásképpen fizetni kell. A felvonuláshoz tartozott különböző tánc is, mint pl. a bodnártánc, más néven kádártánc.A menetben még található a keréken forgó bábu, táncos kerék. A keréken forgó pár figurája helyenként megtalálható a farsangi, sőt az aratási felvonulásokban.
A két világháború között nemcsupán a bortermő vidékeken rendeztek szüreti mulatságokat, hanem másutt is. Tiszafüreden például a menet élén lovas legények haladtak, utánuk a bíró, bíróné, a kisbíró dobbal, majd a szüretelő lányok és legények, azután a cigányzenészek. Leghátul a jelmezesek kiabáltak a fakanalat áruló szlováknak:
"Fakanalat, fakanalat!", a drótostót: "Drótozni, drótozni!", a toll- és rongykereskedő: "Csontot, rongyot, ruhadarabot!" A felvonulás befejezése után a résztvevők közös mulatságot rendeztek, majd többnyire hajnalig táncoltak.

Ha szeretnél te is részt venni egy szüreti mulatságon, meg akarod ismerni a múltat, akkor ne habozz és irány a Balaton, melynek vidéke telis tele van jobbnál jobb szüreti vigadalmakkal.

Csak győzzél válogatni!