A híres irodalmi ünnepségeket Festetics anyagi támogatásával rendezték, melyen dunántúli értelmiségiek, főként írók találkozhattak. A résztvevők emlékfákat ültettek a parkban, ezzel jelentősen hozzájárulva a parkosításhoz. Sajnos e fákat az 1900-as évek legelején kivágták, majd 1920-ban a város lakói helyükre hársfákat ültettek. Az 1960-ban védetté nyilvánított 17 hektáros területet cserével szerezte meg a város. 1883-ban a Festeticsek a kastély bővítéséhez szükséges terület fejében cserélték el a Balaton-parti sétányt. A park létesítése az 1905-ös évhez és Sendl Jakab nevéhez fűződik.

A növényállományban dominánsak a lombhullató fák, s ezen belül a gesztenyék, átlagos törzsátmérőjük 50-70 cm, magasságuk pedig meghaladja a 13 métert. Említést érdemel még a park közepén átfutó kettős platánsor, számos vadgesztenye, cseresznye, hárs, bükk, szomorúfűz és kocsánytalan tölgy. A tűlevelűek közül a fekete -és erdeifenyő, keleti tuja és a közönséges mocsárciprus a kiemelkedő látványosság.