Az Országos Kéktúra útvonala korábban a hegy keleti oldalán haladt el, jelenleg viszont északról kerülve fölvezet a Csobánc tetejére is.

Keletkezése

A Pannon-tenger homokréteg-üledéke által feltöltött hatalmas fennsík tetejére bazaltvulkánok lávája ömlött szép szabályos foltokban, és a bazaltsapka megvédte a homokot, melyet a tenger kiszáradásakor elsősorban a szél - és több más természeti elem - körüle az idők folyamán elhordott. Később aztán, mikor már a pannóniai rétegek alaposan lepusztultak, újra működésbe lépett a vulkáni tevékenység, de ekkor már a kráterből nem láva, hanem kőtörmelék (tufa), forró víz és iszap lökődött ki. 

A hajdan észak-északkeleti irányban szálban álló bazalttufát a 21. századra vastag bazalttörmelék fedi, dél-délkeleten a felszínen kis tömegben, akár szinte vízszintesen jelenik meg a vékonyan oszlopos bazalt, a sorozatos kitörések kürtőinek a maradványaiként. A Csobánc délnyugati lejtőjénél Gyulakeszi határában található Papsapka (vagy Kőmagas) sajátos kvarcit- tömbje vulkáni utóműködés eredményeképpen jött létre, mai formájukat a szél és víz (jég) munkája alakította ki.

Csobáncon található a Csobánci várnak a maradványai.

Megközelítés

Gyulakeszi településen a Csobánc vára parkolótól megközelíthető a hegy és a vár is.